CsigaOvi-blog

Az áprilisi Pécs után, Májusban éppen a másik irányba indultunk el és Salgótarján felé vettük az irányt. Ezúttal a Suzuki szemlés volt így Ikarus 280 fan kolléga úr Ford Fusionja volt segítségünkre a közlekedésben. Mint utóbb kiderült nem is baj, mert sikerült a múltkorinál is jobban eltévednünk így kellett a félig meddig terepjáró felépítésű autó, hogy le bírjuk ereszkedni a meredek domboldalon. Jó hosszúra nyúlt ez a túra is, ugyanúgy reggel 6 órás indulással, este fél 11 körüli hazaérkezéssel. Tudjuk, nem vagyunk normálisak. :D

Úgy akalult, hogy az előző évekhez képest lényegesen mozgékonyabban lettünk egy általam használt Suzuki Swiftnek köszönhetően, így idénre már bátrabban mertünk tervezni komolyabb egy napos túrákat is.

Első választásunk Szekszárdon át Pécsre vezetett, na persze nem a legegyszerűbb módon. Így sikerült a reggeli 6 órás indulásból egy este 10 óra utáni érkezést összehozni. :D

Az Augusztus 20-ai elég húzós hétvége után Csabi-Csabiék még azért kitalálták, hogy menjünk le Körösékhez egy két helyi nevezetességért. Mondom, ennél fáradtabb már úgysem lehetek, ja de voltam a Repülőnapkor, úgyhogy hajrá.

Régóta dédelgetett álmom volt eljutni, az egykori magyar fővárosba, már csak azért is, mert még napjainkban is közel 50 darab Ikarus rója a város útjait. A nagy útra Augusztus 19-én került sor, ez nálunk most éppen munkaszüneti napra esett 20-a miatt, ám ott ugyanolyan munkanap volt, mint a többi. A Jeszenszky EC-vel kezdtük meg utunkat 5:25-kor a Keleti Pályaudvarról, amivel szerencsére késés nélkül, ám kicsit álmosan érkeztünk meg a szlovák fővárosba.

Ezúttal, kicsit snassz lett a cím, ezért elnézést. Ez a poszt valójában két, a szabolcsi megyeszékhelyre történt látogatásomat hivatott bemutatni. Az első, egy mezei szombat délután volt, igazából célom nem volt, csak adódott egy lehetőség és éltem vele. De végülis nem bántam meg, két hiányzót kihúzhattam a listámból.

Az idei családi nyaralás sem telt eseménytelenül. Idén sem volt sok kedvem 1 hétig áztatni magam, így a már régóta tervezett fotóhelyek felkeresése is megtörtént. Ez volt Pápa és Veszprém. Az utóbbiról is nemsokára lesz poszt.

Következő posztunk tavaly nyáron játszódik. A 2012-es CsigaOvi nyaralás másik kirándulása Sümeg mellett Székesfehérvárra történt. Jó korán indultunk, bár az idő nem volt tökéletes, elég sokáig erősen felhős, borult ég mellett kellett képeket készíteni, de délutánra szerencsére felszakadozott a felhőzet, utána egész délután zavartalan volt a napsütés, így könnyebb volt a fotózás is.

Kicsit megkésve érkezik a polgári beszámoló, de talán feleleveníteni az emlékeket jó lesz.

Régen jelentkeztem bejegyzéssel, nem igazán volt mostanában időm se fotózni, se blogolni, az elkövetkező 1-2 hónapban talán sikerül behozni a lemaradást.

Következő posztunkban tehát Debrecenbe látogatunk el, a túrára tavaly december 28-án került sor, igazából nem is volt sok értelme, csak egy busz miatt kerekedtem fel, aminek talán még jól is áll a borongós esős idő, de erről majd később.

A cím még majdnem találóan is hangozhat, ugyanis posztunk a nyugati határon túl játszódik, Bécsben. Ráadásul egy 24 órás jegy segítségével tényleg egész nap keringtünk a városban.

Az előző rész folytatása következik, Sümeggel és egy kevés Tapolcával. A reggelünk ugyanúgy indult, szerencsére már a múltkori tapasztalatokkal vágtam neki a fotózásnak, így a múltkor elhibázott gépeket újralőhettem. Már amelyik kint volt.

A cím nem teljesen fedi ugyan a valóságot, de mondhatjuk, hogy két nap alatt sikerült kilőnöm nagyjából minden érdekeset Veszprém megye ezen részéből.

A két nap nem egymás után következett, az első, egy családi nyaralásról elkóricálás volt, a második, egy volt az idei CsigaOvi nyaralás állomásai közül. :)

Bzsk-ék és csegöldi tulipánék kiváló lövészetén felbuzdulva, eldöntöttem, a következő nagymutervizitkor meglátogatom a híres ÁG.-t. Nagy unalmamban összeszedtem Nánáson is a maszekokat. Meglepett engem is mennyi öreg Ikarus van erre és milyen jó állapotban vannak.

Aktuális kirándulás híján most egy tavalyi túránk került terítékre. Árpilist írunk, ideális fotóidő, közepes napállás, kellemes 20-25 fok,mint a mesében.

Bemutatkozott Kecskeméten a városi tömegközlekedés fejlesztését támogató projekt keretében szervezett tesztsorozat első típusa: a Mercedes-Benz Citaro G BlueTec Hybrid autóbusz. A járművet június 15-én délelőtt a városháza előtt tekinthették meg az érdeklődők. Rövid sajtótájékoztató után egy próbakör következett, majd a busz a Mercedes-Benz kecskeméti gyárához érkezett, délután pedig hat kört teljesített a városi vonalakon.

Azt érettségi szünetet kihasználva, elnéztem a ritkán látogatott déli településekre, amelyek azért bővelkednek érdekességekben.

Bár a beígért Békési túra elmaradt, azért a kétünnep között kárpótoltam magam és bejárattam az új gépet egy kis Szabolcsi kolbászolással.

Július közepén családi nyaralás címszóval egy hetet töltöttem Balatonlellén. (Félreértés ne essék, ez egy független nyaralás volt a szárszóitól.) Szóval mivel a fürdést is meg lehet unni néhány nap után, ezért fölkerekedtem és meglátogattam a világ legszebb csuklós buszainak hazáját Nagykanizsát. Itt közlekedik ugyanis 6 db csodaszép Ikarus EAG E94G típusú busz. Na elég is a szövegből jöjjenek a sárga-kék verdák.

November elején az őszi napsütést és szünetet kihasználva kirándultunk a viharsarok néhány településére.

Augusztus végén mi is megejtettük szokásos balatoni nyaralásunkat. "Központunk" Szárszón volt, Ik 280 fan kolléga nyaralójában. Útba ejtettük szinte a teljes déli partot, Siófoktól Keszthelyig, valamint tettünk egy rövid tabi kitérőt.

A nyári túra után, tavaly ősszel ismét ellátogattam Szabolcs megyébe. Ezúttal főként a tavaly kimaradt helyek lettek előtérbe helyezve, de Fehérgyarmat kivételével mindenhol megfordultam.

Az ország legkeletibb szeglete nem túl kedvelt a buszfotósok körében. Pedig a Szabolcs Volán eléggé korrekt cég a fotózást tekintve, legalábbis a vidéki üzemegységeknél. Nyíregyháza is tűrhető, bár ott a telep az egy kicsit bonyolult. Az állományból sajnos eléggé kikoptak a 200-as széria példányai, így nagy részükkel már csak iskolai napokon, vagy tartalékként találkozhatunk. Az újabb példányok főleg három márkához köthetőek. Autosan és Solaris a lengyelektől és Credo a magyar piacról.

Harmadik és egyben utolsó Vas megyei posztunkban az Opel motorok hazájába Szentgotthárdra látogatunk el. Mivel körmendi átszállással mentünk néhány ottani kép is látható lesz.

A második részben a kőszegi és a sárvári villámlátogatás képeit láthatjátok.

Május első napjaiban volt szerencsénk bejárni Vas megye jelentős részét, konkrétan Szombathely, Kőszeg, Körmend, Szentgotthárd és Sárvár képezték a felhozatalt. Busszal utaztuk végig a több mint 300 km-es utat. Kecsótól Soltig a szokásos LEZ-869 jutott, onnantól az IES-056 - Tiszás kékvolvo. Meglepően kényelmes volt, kellemesen csalódtam a típusban. Odaérve tapasztaltuk, hogy milyen változatos az időjárás. Sárvárnál még sütött a nap, Szombathelyre érve már szakadt az eső, de utána nemsokkal már újra előbújt a nap a Kőszegi hegység mögül.