Úgy akalult, hogy az előző évekhez képest lényegesen mozgékonyabban lettünk egy általam használt Suzuki Swiftnek köszönhetően, így idénre már bátrabban mertünk tervezni komolyabb egy napos túrákat is.
Első választásunk Szekszárdon át Pécsre vezetett, na persze nem a legegyszerűbb módon. Így sikerült a reggeli 6 órás indulásból egy este 10 óra utáni érkezést összehozni. :D
Kissé fáradtan indult a csapat első megállónk Paks volt, ahol a helyis 260-asról a normális képet máris sikerült bebukni így be kellett érnünk a tárolón álló 200-asokkal.
Robogtunk is gyorsan Szekszárdra hogy még valamit találjunk a pályaudvaron. Az egyik 435-ös legalább bent volt, az ekkor éppen helyiző JLZ-418 volt a másik értelmes fogás csupán.
A JLZ-ről majd lesz kép kint járaton ugyanis egy hirtelen ötlettől vezérelve elindultunk rá fotóhelyet keresni. Előtte még benéztünk a Tescohoz, ahol éppen sikerült elcsípni a BSE-039-et, már készült a garázsba.
A 280-as érkezése előtt már itt parkolt az egyik 260-as is így ezt is kipipálhattuk.
Sietni kellett mert a JLZ lassacskán indult vissza a Szőlőhegyről. Elég szűk az utca ahol halad de azért sikerült viszonylag értelmes képet készíteni róla.
Nagy meglepetésünkre mire visszaértünk a Tescohoz már a másik 260-as várt itt minket egy Citaro társaságában, így ezzel a két géppel búcsúztunk el Szekszárdtól és utunkat Pécs felé vettük.
Bonyhádon azért megálltunk hátha lesz valami érdekes alapon, végül itt lőttük az egyetlen laprugóst a nap folyamán azt is full ellenfényben. A helyi tartalék és az egyetlen csuklós is bent volt legalább.
És amit szerettem volna, piros Citaro ráadásul iskolabuszos kis táblával az orrán.
Pécsen a Budai Állomás volt az első megállónk szomorúan konstatáltuk, hogy itt már nem sok Ikarus fordul meg, sőt az osztott fordákon is elég sok a Mercedes. A fő közlekedési eszközök sajnos errefelé is Credok, de legalább itt a Citadellek vannak túlsúlyban.
A pályudvarra érve kicsit ledöbbentem. Ahhoz képest hogy 4 évvel ezelőttről arra emlékeztem hogy Pécs a nyugalom szigete. A pályaudvar esküszöm veri az összeset amit eddig láttam. Ilyen utolsó tapló sofőrökkel még nem találkoztam sehol de tényleg (tisztelet a kevés kivételnek). Lőttünk pár képet mutatóba aztán gyorsan tovább is álltunk.
Egy Gemences vezérgép azért befigyelt. Ez az EPB-816 azon szerencsés buszok közé tartozik, akit új kora óta szinte mindig olyan sofőr hajtott aki nem csak munkaeszközként tekint buszára.
Még egy fehér 260-as meg egy móri Credo búcsúzásképpen a pályaudvartól aztán nyomás Tükés területre, ott úgy láttuk jobb a helyzet.
A kertvárosban kezdtünk, elég színes lett az állomány az utóbbi időben, bár ezek a zöld Volvok eléggé feldobják a hangulatot.
Befutott egy sárga 280-as is. Nagyon patent állapotba hozták nemrég, és külön pirospont jár a sárga fényezésért.
Az elmaradhatatlan Conecto.
Útban az Uránváros felé megálltunk, hogy elkészítsűk valószínűleg utolsó képeinket a pécsi magasházról aminek bontását nemrég kezdték.
Uránban még elkövettünk két Credoról egy-egy képet aztán robogtunk is tovább Komlóra a frissen felújított Mecsek Rally féle útvonalon. :)
Komlón aztán végre lett képem a két helyis Conectoról ám a 2010-es állapothoz képest mintha visszaesett volna kicsit a forgalom, vagy lehet mi értünk oda túl későn.
Bent áll a legutóbbi beszerzés egyetlen EC12-ese így erről is készült egy kép.
Innen még visszamentünk egy maszek gépért sportpálya mellé, úgy érzem megérte. :)
Itt már valahol este 6 óra felé járt az idő, de azért még megcéloztuk Dombóvárt. Sikerült jól eltévednünk aztán végülis kb 6 km földúton bóklászás után újra szilárd burkolatú úton haladtunk tovább. Dombóváron nem is készült kép, viszont az utolsó általunk érintett Tolna megyei településen kiállványoztam a JLZ-389-et.
Hát ennyi lett volna. Ez a túra igazából még Áprilisban volt, de a krónikus időhiány úgy hozta, hogy most készült el róla a bejegyzés. Folyt köv. egy kis Salgótarjánnal nemsokára. :)
Utolsó kommentek