Régóta dédelgetett álmom volt eljutni, az egykori magyar fővárosba, már csak azért is, mert még napjainkban is közel 50 darab Ikarus rója a város útjait. A nagy útra Augusztus 19-én került sor, ez nálunk most éppen munkaszüneti napra esett 20-a miatt, ám ott ugyanolyan munkanap volt, mint a többi. A Jeszenszky EC-vel kezdtük meg utunkat 5:25-kor a Keleti Pályaudvarról, amivel szerencsére késés nélkül, ám kicsit álmosan érkeztünk meg a szlovák fővárosba.
Miután meggyőződtünk róla, hogy hiába tud szinte minden második ember magyarul, nagyon nem szeretnek ezen a nyelven beszélni, nyakunba vettük a várost és egy Mercedes Capacity fedélzetén érkeztünk meg a nap első fotóhelyére. Ez volt a Hodžovo námestie. Innen reggel remek képeket lehet lőni háttérben a várral. Az első kép, még a Hlavná stanica-nál készült, egy Skoda 15Tr-ről.
Szerencsére jár erre troli is. Mivel a 400-as Ikarusok fotózásával telt a nap, így a trolik felkeresése máskorra marad.Mivel a fény kezdett kevésbé jó lenni, úgy döntöttünk továbbállunk a sétáló utca felé, ugyanis a vár alatt átvezető alagutat nemrég adták át újra a villamosforgalomnak. Ezt pedig "feltétlen" meg kellett nézni. :) De előtte még, Tatra T3-as ereszkedik a lejtőn Kapucínska megálló felé.
Miután átutaztunk az alagúton, újabb 435-sök felkeresésére indultunk. Közben az imhd.sk oldalon figyeltük a kocsikiadást, ezért elsősorban a 95-ös vonal volt ajánlott a 92-es és a 93-as mellett. Így jutottunk el a 95-ös egyik végállomásáig, ez a Šafárikovo námestie. Két SOR után végre meg is jött a mi buszunk, de előtte még a Cseh ipar remekéről raknék be egy képet, csak a háttér miatt.
Ezután egy következő busszal továbbálltunk aztán leszálltunk a Landererova nevű megállónál, ahol vártunk egy 435-öst, hogy aztán kiutazhassunk vele a pozsonyi Ikarusok hazájába, Petržalka városrészbe.
Első Petržalkai fotóhelyünket Námestie hraničiarovon találtuk meg, itt kicsit ritkásabban vannak a panelházak, nem olyan zsúfoltan, mint néhol. Elsőként egy Szabolcs Volános CNG-s Solaris jött a 88-as vonalon. Meglepően jó gépek, bár a klíma nagyon hiányzik belőlük.
A következő jármű szerencsére egy 435-ös volt.
A már látott 4875-ös háziszámú kocsival elmentünk a Bosákován található Farského megállóig, hátha itt is lelünk valami Ikarust.
Nem igazán jártunk szerencsével, így gyorsan tovább is álltunk. A következő Ikarusba Kopčany városrészben a Petržalka-i Vasútállomás előtt botlottunk. Ő már egy új színterv szerint festett 415-ös volt.
Innen egy keveset továbbsétálva máris egy tökéletes naposajtós fotóhelyen találtuk magunkat. Következzen innen is egy kép.
Számításaink szerint már jónak kellene lennie a fénynek a "mindenképpen meg kell nézni" Alagútra, így odabuszoztunk. A képen egy csatolt Tatra T6A5 szerelvény látható.
Közeledett a műszakváltós idő, amikor is besűrűsödik a Volkswagen gyárhoz közlekedő 92-es járat, így a gyár felé vezető út mentén néztük ki újabb fotóhelyünket. A menetrendet nem tudtuk értelmezni, ugyanis a leírt időpontok helyett kettesével jöttek a buszok kb félóránként.
Délután az a fotóhely következett amit szerintem egy Pozsonyba látogató fotós sem hagy ki. Most SNP, azaz az Ufó híd. Itt végre jött jófajta öreg Karosa, de már új flottaszínnel.
Meg persze az elmaradhatatlan 400-asok. A délutáni csúcsban szerencsére elég sűrű a követés, és a legtöbbször Ikarus jön. Az első képen a Petržalka-i tartalék, amint épp az amúgy csuklós 92-esen került egyet.
Itt már kezdtem fáradni, de azért még elmentünk egy helyre, ahol állítólag sok 415-ös jár.. Hát az asszem 1 ha jött de legalább Szabolcs Volános gázos Urbino volt dögivel.
Kicsit buszoztunk még, hogy elüssük az időt a vonatig, amit jól is tettünk. Petržalka városrészben ténykedtünk megintcsak, végre lett fotóm régi festésű Karosáról is, mondjuk meglepődtem, hogy a reptérre kivétel nélkül csak ilyen ment amíg ott voltunk.
A helyi vezérgéppel még nem találkoztunk addig, ám már kb nulla fénynél sikerült róla egy autodelt lőni, legalább ez is megvan alapon.
Az utolsó képen a 2825-ös kocsi látható Šafárikovo námestie végállomáson. Szép volt, jó volt, elég volt. Ennek szellemében ültünk vonatra, hogy Budapest felé vegyük az irányt.
Utolsó kommentek